Szeged-Újszegedi Református Egyházközség
Igehirdetés
Sorozat
Gyermekek
Programok
Magunkról
Alapítvány
Böngésző

 

Az 1928-as esztendő

Ez az az év különleges jelentőségű a szegedi egyházközség életében. Ekkor történik meg a szórványgyülekezetek leválása az anyagyülekezetről, és szerveződik meg Újszeged központtal az önnáló missziói egyházközség.

1928. január 22-én a szőregi szórványgyülekezet szeretetvendégségre gyűlt össze, melynek során belmissziói bizottságot alakítottak. Ez a bizottság a missziói egyházközség megszervezéséig intézte a szőregi szórvány lelki és anyagi ügyeit a szegedi presbitérium felügyelete és irányítása alatt.1

Március 1-én tárgyalta Szeged Város Törvényhatósági Bizottságának közgyűlése azt az előterjesztést, melynek értelmében a szegedi egyházközség imaház és lelkészlak céljaira városi telek adományozását kérte. A szabályok szerint városi tulajdonban lévő ingatlan eladományozása esetén a közgyűlésnek névszerint kellett szavazni. A közgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat nélkül engedélyezte a telekadományozást. "A névszerinti szavazás ezen eredményéhez képest a közgyűlés amidőn jóakaratú megértéssel fogadta a szegedi református Egyház abbeli törekvését, hogy a Szeged környékén szétszórtan élő református vallásúak lelki gondozására, és vallásos nevelésére Újszeged központtal missziós lelkészséget állít fel, - kimondotta, hogy az egyházközség elnöksége részéről kért támogatásképpen az általa javaslatba hozott Ráday u.6-8. és Pozsonyi u. 9. számú 176 és 186 összesen 362 négyszögölnyi két telket, a rajta lévő rozoga kis házzal együtt tulajdonjogilag átengedi a református Egyháznak, azzal a föltétellel, hogy kérelmező Egyház köteles lesz a telken a létesíteni szándékolt imaházat, lelkészi és szolgalakást még a folyó évben, a tulajdonjog átruházása előtt felépíteni."2

A szegedi presbitérium határozata alapján a szerveződő egyházközséghez a szórványokon kívül még hozzácsatolták a következő településeket: Újszeged, Somogyi-telep, Aigner Károly-telep, Szeged-Alsótanya és Szeged-Felsőtanya. Ezek a területek ugyanis nem számítottak szórványoknak. A határozat értelmében minden körtöltésen kívüli terület Újszegedhez csatoltatott. Azt is elhatározták, hogy 55000 pengős kölcsönt vesznek föl, melyből lelkészlak (4 szoba+mellékhelyiségek) és imaház fog épülni. Az építkezés költségeit a szegedi anyaegyház teljes mértékben magára vállalta.3

Az egy héttel későbbi presbiteri gyűlésen a missziói egyházközség szervezeti működését illetően születtek fontos határozatok. Az új egyházközség közgyűlését képviseleti alapon állították föl, tekintettel a szórványok nagy távolságára. Hat missziói központot jelöltek meg, amelyek lélekszámuk arányának megfelelően egy 60 fős testületet fog választani. A missziói központok: Kiskundorozsma, Kistelek, Szőreg, Deszk, Újszeged, Somogyi-telep.4 A szegedi egyházközség közgyűlése pedig úgy határozott, hogy a tulajdonjog visszavonásáig magára vállalta az építkezés terheit, de ingyenes használatra átengedte azt az újszegedi egyházközségnek.5

1928. március 11-én megtartották az alakuló közgyűlést. Az egyes központokban a következő települések lakói gyűltek össze:

Kiskundorozsmán:
Kiskundorozsma és Szeged-Alsótanya
Kisteleken:
Kistelek, Felsőpusztaszer, Csengele, Sövényháza, Szeged-Felsőtanya
Szőregen:
Szőreg, Újszőreg, Ószentiván, Újszentiván, Vedresháza
Újszegeden:
Újszeged
Pusztamérgesen:
Pusztamérges, Szeged-Alsótanya egy része
Deszken:
Deszk
Somogyi-telepen:
Somogyi-telep, Aigner-telep, Algyő, Tápé, Tápéi-rét, Sándorfalva.6
A választói gyűlésen minden 20. életévét betöltött református megjelenhetett és szavazhatott. Valamennyi helyen kimondták az Újszeged központtal alapítandó önálló missziói egyházközség létrejöttét, elkötelezték magukat az egyházi adózásra, megszavazták a lelkészi díjlevelet, határoztak a 20 fős presbitérium megválasztásáról.7

Az újszegdi egyházközség hívei első okmányukban azt is megindokolták, hogy miért pont Újszeged lett a központja az egyházközségnek. A lelkész innen egyformán látogathatja ugyanis valamennyi missziói központot, és a hívek is itt kereshetik fel őt a legegyszerűbben.8

Érdekes megemlíteni, hogy júniusban a szegedi gyülekezet kirándulást szervezett az újszegedi üresen álló telkekre, ahol szalonnasütést rendeztek, valamint énekkari számokat is hallgattak.9

A július 2-án tartott presbiteri gyűlés alkalmával véglegesítették az építkezés menetét. Emeletesre építik a lelkészlakot, a kivitelezéssel pedig Ottovay István műépítészt bízták meg. A jegyzőkönyv tanúsága szerint Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 5400 pengő építkezési segélyt utalt ki a gyülekezetnek.10

1928. július 8-án sor került az alapkőletételre. Az ünnepségen Bakó László szegedi lelkész János evangéliumának 10. része alapján beszélt a szegedi anyaegyház missziós munkájáról, melynek betetőződésének tekintette az alapkőletételt. Dr.Széll Gyula, a szegedi református egyház főgondnoka felolvasta az alapító emlékiratot, majd elhelyezték az alapkövet. A kor szokása szerint sorra mérték a jelenlévők az alapkőre a kalapácsütéseket, egy-egy biliai vers idézése közben. A sort Széll Gyula nyitotta meg ezzel az igével: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? (Róma 8,31) Az ünnepségen a polgármester dr. Rőth Dezső aljegyző személyében képviseltette magát. A szórványokból is szép számmal jelentek meg a hívek, akik boldogan mérték csapásaikat az alapkőre. Este kb. hatvanan a Vigadóban vacsoráztak, ezzel is ápolva a köztük lévő testvéri viszonyt.11

A nyár folyamán szépen haladt az építkezés, így októberben Bakó László már arra figyelmeztette az úszegedi egyházközség tagjait, hogy a novemberi választásokon olyan lelkészt válasszanak maguknak, aki az egyházközség ügyét szívén viseli. Harsányi Pál, a békésbánáti egyházmegye esperese pedig november 4-re kitűzte a választói közgyűlést, ahol sor került a főgondnok, a 20 presbiter és a 60 egyházközségi közgyűlési tag megválasztására. A választás a hat missziói központban zajlott le, a helyben tartott istentiszteletek után.12

Minden missziói ponton 10 órától istentisztelet volt, utána délután 4-ig lehetett szavazni. Összesen 111 szavazatot adtak le a hat választói körben. Egyhangú szavazattal tiszteletbeli főgondnoknak megválasztották Keresztes Nagy Antalt, nyugalmazott gyógyszerészt Kistelekről, főgondnoknak dr. Bartók György prodékánt, egyetemi tanárt, az MTA tagját Újszegedről. A presbiterek névsora a következőképpen alakult:

Kiskundorozsma:
Bábi Ferenc kádármester
dr.Dózsa István főszolgabíró
Rácz István községi tisztviselő
dr.Zalányi István orvos
Kistelek:
Keresztes Nagy Antal nyugalmazott gyógyszerész
Sinóros Szabó Emil segédjegyző
Solymossy István állatorvos
Dékány Ferenc pusztabíró
Szőreg:
Görbe Imre jegyző
Özvegy György földbirtokos
Újszeged:
Dobsa Sándor MÁV főkalauz
Milotay Imre családfő
Nemes Árpád községi tanító
Oláh Lajos Hangya-tisztviselő
Deszk:
Bondár Ferenc MÁV nyugdíjas
Berényi Mátyás MÁV nyugdíjas
Somogyi-telep:
Szabó József ny. állami tisztviselő
Zsíros Lajos városi tisztviselő
K. Nagy Sándor uradalmi pénztáros
Varga Ernő földműves
Rajtuk kívül még 5 pótpresbitert választottak. Az egyházközségi választói tagok megoszlása a választói körök között a következőképpen alakult: Kiskundorozsmáról 10, Kistelekről 10, Szőregről 5, Újszegedről 15, Deszkről 5, Somogyi-telepről 15 főt választottak meg a lélekszám arányában. A közgyűlési tagok közé bekerültek a presbiterek is.13

Mivel a választások után az egyházrészek hivatalosan is megszüntek a szegedi egyházközség szórványai lenni, az Egyházi Híradó Szórványgyülekezetek rovata is megváltoztatta címét Az újszegedi missziói egyházközség hírei címre, amely elnevezés a lap működési ideje alatt végig megmaradt.14

Az újonnan megválasztott presbiterek első presbiteri gyűlésüket még a szegedi egyházközség lelkészi hivatalában tartották. A gyűlésen megválasztották pénztárnoknak és gondnoknak Görbe Imrét, presbiteri jegyzőnek pedig Milotay Imrét. A kisteleki választói kör presbitereinek javaslatára meghívták lelkésznek Teleki Sándor szegedi segédlelkészt, aki ekkor már hat éve végezte missziói munkáját a szórványokban.15

December 2-án került sor a körzetenként megtartott lelkészválasztó gyűlésre. A 95 leadott érvényes szavazatból csak egyetlen egy volt nem, a többi igen. Így Teleki Sándor a missziói egyházközsség meghívás útján megválasztott lelkésze lett.16

Az imaház és a lelkészlak ünnepélyes felavatására december 16-án került sor. Előző nap már Szegedre érkezett Harsányi Pál békésbánát egyházmegyei esperes, dr. Baltazár Dezső konventi és zsinati elnök, a tiszántúli egyházkerület püspöke, és az egyházkerület főgondnoka, vitéz nagybányai Horhty István nyugalmazott lovassági tábornok. Még ezen a napon ünnepi presbiteri gyűlést tartott a két egyházközség presbitériuma a szegedi lelkészi hivatalban, amelyen a vendégek is részt vettek. Ezen a gyűlésen jelentette be Bakó László, hogy három év múlva felépítik a második református templomot Szegeden, az Új Magyar Hajnal Templomát.17 (Valójában csak 1942-ben épült fel a mai Honvéd téren, de csak 1948-tól tartanak benne istentiszteleteket.18)

Az imaház felavatására másnap került sor. A püspök a Zsoltárok könyve 69. részének 10. verse alapján tartott igehirdetést, melyben Dávidnak, az egykori zsidó királynak az Isten hajlékáért és saját hazájáért érzett féltő szeretetéhez hasonlította azt az indulatot, mely az újszegedi imaházat is létrehozta. A püspök prédikációját az esperes igehirdetése követte. Akik már nem fértek be az imaházba, azoknak párhuzamos istentiszteletet tartottak a Vakok Intézetében. Az istentisztelet végén Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is megjelent, megtekintette az épületet, majd továbbutazott. A katolikus egyházon kívül az összes egyház képviseltette magát az ünnepi istentiszteleten. A szegedi evangélikus egyház nevében Kutas Kálmán, a szegedi protestáns katonai egyházközség nevében Trepák János alezredes, a szegedi unitárius leányegyház nevében dr.Geley Gergely egyetemi tanár, a zsidó hitközség nevében Lőw Immánuel főrabbi köszöntötte a gyülekezetet.19

Miután december 17-én Teleki Sándor elfoglalta lelkészi állását, december 24-én megkezdte a rendszeres ünnepi és vasárnapi istentiszteletek tartását.20

Előző fejezet Következő fejezet

  1. Egyházi Híradó, 1928. február 4. 8.p.
  2. CsmL.IV.B.1402.a.56., Szeged Város Törvényhatósági Bizottságának Közgyűlési jegyzők., 1928. március 1.
  3. SZKRE Ir., Presbiteri jegyzőkönyvek, 1928. március 9.
  4. SZKRE Ir., Presbiteri jegyzőkönyvek, 1928. március 16.
  5. SZKRE Ir.,Egyházközségi közgyűlési jgyk., 1928. március 16.
  6. Egyházi Híradó, 1928. március 3. 7.p.
  7. SZÚRE Ir., Presbiteri jegyzőkönyvek, 1928. március 11.
  8. Egyházi Híradó, 1928. március 31. 3-4.p.
  9. Egyházi Híradó, 1928. június 23. 1.p.
  10. SZKRE Ir., Presbiteri jegyzőkönyvek, 1928. július 2.
  11. Egyházi Híradó, 1928. július 14. 5.p.
  12. Egyházi Híradó, 1928. október 27. 11-12. p.
  13. SZÚRE Ir., Presbiteri jegyzőkönyvek, 1928. november 4.
  14. Egyházi Híradó, 1928. november 10. 7-8.p.
  15. SZÚRE Ir., Presbiteri jegyzőkönyvek, 1928.november 9.
  16. SZÚRE Ir., Presbiteri jegyzőkönyvek, 1928.december 2.
  17. SZÚRE Ir., Presbiteri jegyzőkönyvek, 1928. december 15.
  18. Szeged Története 4. kötet, Szeged, 1994., 614. p.
  19. Egyházi Híradó, 1928. december 22. 4. p.
  20. Egyházi Híradó, 1928. december 22. 13. p.

Az egyházközség története
a II. világháború végéig Tartalom

Előző fejezet
Következő fejezet

Együtt Jézus Krisztus dicsőségéért.
Hívunk, befogadunk, tanítunk.
Észrevételeivel és kérdéseivel forduljon hozzánk! © 2002-2014 Szeged-Újszegedi Református Egyházközség