Szeged-Újszegedi Református Egyházközség

 
Júdás evangéliuma

Júdás evangéliuma vagy Jézus Krisztus evangéliuma?

Mi az a gnoszticizmus?

A gnoszticizmus egy szinkretista vallási-filozófiai mozgalom volt a II-III. században. A gnószisz szó jelentése - a tudás. „Úgy vélték, hogy birtokában vannak egy különleges tudásanyagnak az Istennel, világgal, emberrel kapcsolatban. Meggyőződésük volt, hogy ez a tudásanyag, messze meghaladja átlagos halandók ismereteit, s ez a tudásanyag feltárja előttük azokat a titkokat és elrejtett összefüggéseket, amik – a beavatatlanoknak gyakran ellentmondásosnak tűnő - az események mögött állnak.”7

A gnózis tehát egyrészt gyűjtőfogalom, ami a gnosztikus tanokat jelöli, másrészt az egész későókori világot átható szinkretista vallásosságot is jelenti. A gnózis, szinkretista vallási mozgalomként független a keresztyénségtől, a keresztyénséget megelőzően is létezhetett, de tény, hogy a keresztyénséggel egyidejűleg tudott igazán fellendülni. A keresztyénség eretnek formájaként azonban nem független az egyháztól. A gnózist eme utóbbi, eretnek formájában hirdették azok a szekták, melyek 80-150 közt váltak ki az egyházból. A szakítást valószínűleg a keresztyénüldözések válthatták ki. … Az a nyersanyag, amelyből az egyes gnosztikus rendszerek létrejöttek, megvolt a keresztyénségen kívül a platonizmusban, zoroasztrizmusban, a zsidóságban, de valami hiányzott, ami a rendszerré formálást lehetővé tette volna… Nagyon valószínűnek látszik, hogy a gnózis a keresztyénség előtt azért nem tudott világvallássá lenni, mert sehonnan nem kölcsönözhetett olyan egyetemes megváltástant, mint éppen a keresztyénségtől. A keresztyén megváltástant a gnózis elválasztotta Jézus személyétől, más megváltókat helyettesített be, az üdvösséget mítosszá formálta.” 8 A mozgalom bonyodalmas történetéhez egyetlen megjegyzés: „A gnosztikus szekták versengtek egymással, egymást legalább annyira lenézték, gyűlölték, mint a nagy egyházat. Minden csoport saját tanításának hitelességére esküdött. Mítoszaik alapsémája ugyanaz, csak a részletekben mutatkoznak eltérések.” 9

A gnosztikus irányzatok bonyolult tanításait sokáig csak keresztyén ellenfeleik írásaiból próbálták rekonstruálni a kutatók. Mára ez a helyzet megváltozott, ugyanis 1945-ben előkerült a híres Nag Hammadi lelet. Ez 13 könyvet tartalmaz, mely 53 írást jelent, összesen 1153 oldalon. A traktátusok közül 41 addig ismeretlen volt, hat másodpéldány és 6, már ismert szöveg volt a gyűjteményben. A könyvtár nem kizárólag gnosztikus iratokat tartalmaz, hiszen köztük van Platon Államának részlete is. Az iratok különböző kopt nyelvjárásban olvashatóak, de eredetileg görög nyelven íródtak. A görög eredetiket, valamelyik kolostorban ültették át kopt nyelvre, valamikor a IV. században. Ekkoriban azonban – minden jel szerint – a gnoszticizmus már csak a múlt relikviái közé tartozott. „A leletanyag kiadása 1977-ben befejeződött, így azóta mindenki hozzáférhet, ill. ma már rendelkezésre áll az egész anyag angol fordítása is. A könyvtár a maga heterogenitásában egy olyan mozgalom tipikus vonásait tükrözi, amely természeténél fogva kisiklik a dogmatikus rendszerezés és merev osztályozás alól. Már maga a tény, hogy egy szöveg két példányban szerepel, mint az egyébként igen fontos János - apokrif is, s ezek közt ráadásul nevezetes különbségek vannak, nemcsak azt bizonyítja, hogy egy – egy szöveg több kiadásban is cirkulált, hanem azt is, hogy a szent könyvekkel ellentétben, amelyeknek szövegét szabványosították, illetve rögzítették, ezek a traktátusok készségesen tűrték a kiegészítéseket, és javításokat, amelyeket a mítoszok folyvást változó történeteinek természete határoz meg, s amelyek ellentétes teológiai érdekeket is türközhetnek.” 10

Ami e túlnyomórészt gnosztikus szövegek tartalmát illeti, arról ezt írja az egyik szakértő: „A Nag Hammadi szövegek első kutatói igazi mítoszdzsungellel találták szembe magukat… A gnosztikus mitológia világa gazdagságával és komplexitásával a II. század egyik legjelentősebb eszmetörténeti mozzanata. …Bizonyos mértékig lehetővé vált, hogy szilárdabb hipotéziseket alkossunk a gnoszticizmus történetéről, lehetséges eredetéről, fejlődésének főbb fázisairól. A gnoszticizmus igazi arca továbbra is homályban marad.” 11


Vissza - Júdás evangéliuma vagy Jézus Krisztus evangéliuma?

Jegyzetek


Együtt Jézus Krisztus dicsőségéért.
Hívunk, befogadunk, tanítunk.

Észrevételeivel és kérdéseivel forduljon hozzánk! © 2002-2014 Szeged-Újszegedi Református Egyházközség