REFORMÁCIÓÉRT!
Hitvalló nyilatkozat
„… szükségesnek tartottam buzdítóan írni, hogy
tusakodjatok a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szenteknek adatott.
Mert belopódzott közétek néhány ember, akiknek már régóta meg van írva
az ítélete.”
Júd 3-4.
Mi, alulírott kárpát-medencei magyar protestáns lelkipásztorok,
gondnokok, presbiterek, gyülekezeti munkások és egyháztagok, a reformáció
500. esztendejében – Isten segítségét kérve – újra elkötelezzük magunkat
Jézus Krisztus, illetve azon hit mellett, amit Isten a Szentírás
66 kanonikus könyvében kijelentett, és amit reformátor eleink
hitvallásaikban (pl. Heidelbergi Káté, II. Helvét Hitvallás, Luther Kis-
és Nagy Kátéja, Ágostai Hitvallás) szépen rendszerezve elénk adtak.
Meggyőződésünk, hogy ez az elköteleződés megújítása a Szentháromság
egy örök Isten melletti döntésünknek, aki minket kegyelmesen kiválasztott,
Fia vére által megváltott, igazzá nyilvánított, Szentlelkével megszentel, végül
pedig üdvözít – szent neve dicsőségére.
Meggyőződésünk, hogy elköteleződésünkkel társai vagyunk azoknak, akik a
történelem során a Szentírásnak ezekben a reformátori hitvallásokban
kifejtett tartalmát igaznak tartották, hitték, illetve, ma is igaznak
tartják és hiszik.
Meggyőződésünk, hogy ez a nyilatkozat nem a múltba való visszatérés,
hanem a Biblia, Isten örök érvényű igéje, az örök evangélium melletti,
jövőbe mutató kiállás: ugyanis a keresztyén hit tartalma nem változott
meg az idők múlásával, mert „Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz”
(Zsid 13,7-9.).
Meggyőződésünk, hogy az ismételt elköteleződésre elsősorban maga az Egyház
Ura, Jézus Krisztus indít minket, aki Szentlelkével a Szentírást Isten ihletett
Igéjévé tette, s ezzel számunkra tévedhetetlen, csalhatatlan és legfelsőbb
tekintéllyé nyilvánította. Továbbá megerősítette szívünkben azt a tényt, hogy
a nevezett hitvallások szépen rendszerezve és helyesen értelmezve tárják elénk
a bibliai-apostoli és történelmi, Jézus-központú keresztyén hitet. Erre nézve
pedig azt a parancsot kaptuk, hogy a Szentírás kijelentését, mint a legdrágább
kincset, teljes odaadással higgyük, kövessük, őrizzük és képviseljük egyházunkban
és a társadalomban.
Meggyőződésünk, hogy a legdrágább kincs – Isten Igéje, illetve Jézus Krisztus
kizárólagos evangéliuma – bírálata, háttérbe szorítása, sőt elárulása és
kiárusítása miatt egyházaink Isten ítélete alatt állnak, s ezért egyre tragikusabb
hitbeli és erkölcsi állapotba kerülnek: „Isten nem csúfoltatik meg!” (Gal 6,7.)
Meggyőződésünk, hogy a romlás, illetve az igazságos ítélet kiteljesedésének
megállításában egyedül az Úr Jézus Krisztus segíthet, aki ma is biblikus
értelemben vett reformációt munkál közöttünk. Ennek lényege a személyéhez,
azaz a Szentírásban adott tévedhetetlen kinyilatkoztatásához – az abban
megjelenő hittartalomhoz – bűnbánattal történő visszatérés az egyéni, a
közösségi és az egyházi életben.
Meggyőződésünk, hogy elköteleződésünkből fakadóan egyértelmű nemet kell
mondanunk mind arra a teológiai, etikai tanításra és gyakorlatra, ami
egyházainkban ellentmondásban van a Bibliával és annak reformátori
hitvallásainkban rendszerezve értelmezett tanításával, továbbá azokra az
egyházkormányzati és politikai próbálkozásokra, amik az Úrhoz, a Bibliához és
hitvallásainkhoz való kötődésünkben, az ige szerinti kegyességben és szolgálatban
gátolnak.
Meggyőződésünk, hogy visszatérésünk az örök isteni normához nem történhet meg
őszinte megalázkodás, szívbeli bűnbánat, a kegyelem hittel történő megragadása, a
felismert hittani tévelygésektől és erkölcsi vétkektől való határozott elszakadás,
valamint az írott Ige és annak hitvallásaink szerinti követésére történő odaszánás
nélkül – számolva ezek esetleges következményével, a szenvedéssel is.
Ezért a nyilatkozat aláíróiként alázattal és bűnbánattal megvalljuk, hogy
teológiai, erkölcsi, egyházszervezeti, liturgiai, missziói kérdésekben az Egyház
Megváltó Urát, Jézus Krisztust, illetve a tévedhetetlen Szentírást sok tekintetben
elhagytuk, és bocsánatát kérve, az evangélium ígéretében bízva, most ismét fejet
hajtunk Jézus Krisztus, illetve az írott Ige megkérdőjelezhetetlen tekintélye
előtt.
Istenünk segítségét kérve kötelezzük el magunkat a Biblia és reformátori
hitvallásaink mellett az ige szerinti életre is. Vállaljuk, hogy a jövőben
elmélyítjük egymással a testvéri kapcsolatot, és egymás mellett állva,
hittársainkra figyelve, őket intve vagy bátorítva, támogatva, tőlük ezt
elfogadva igyekszünk egyházainkban, környezetünkben a bibliai-reformátori
igazságot – Istenünk dicsőségét mindenkor szemünk előtt tartva – szeretetben
követni és képviselni.
A nyilatkozat aláíróiként kérjük mindazokat, akiket az Úr szív szerint
hajlandóvá és késszé tesz erre, hogy csatlakozzanak a hitvalláshoz, és vállalják
ők is a megújulás lehetőségét!
„Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”
Rm 8,31.
Kelt: Szegeden és Pécelen, a reformáció 500. évfordulója évében, 2017.
szeptember 17-én
- Szeged-Újszegedi Református Egyházközség presbitériuma
- Péceli Református Egyházközség presbitériuma
|
